Alvás alatt tudatunk kikapcsol, a gondolkodás szünetel, a külvilág gyengébb ingereire nem reagálunk. Az, hogy alvás közben kit milyen erősségű és időtartamú ingerekkel lehet ébredésre bírni, egyéni adottság, de függ a fáradtság mértékétől is. Ezt nem nehéz megérteni, ha arra gondolunk, hogy egy hosszabb nap után könnyebben merülünk álomba, és mélyebben alszunk, mint egy kevésbé megerőltető időszak után. Ugyanakkor a megállapítás csak bizonyos fokig igaz: a napközben minket érő túl sok inger, túl sok feladat és a nagy stressz gátolja a nyugodt alvást.
Alvás közben csökken a pulzusszám, a percenkénti légzésszám, és a vérnyomás. A vérnyomás egészséges napszaki ingadozása során kora hajnalban tapasztalható a legalacsonyabb érték.
Alvás közben az anyagcsere folyamatok is lassulnak, a test hőmérséklete csökken. Az emésztés nem áll le, ugyanakkor az emésztőrendszernek is szüksége van nyugalmi állapotra, azaz néhány óráig – kb. 8 órán keresztül – ne terheljük gyomrunkat újabb táplálékkal.
Az alvás a méregtelenítés, a regenerálódás, a pihenés, a szépség megőrzésének legegyszerűbb, legtermészetesebb és elsősorban legfontosabb eszköze; a napközben elszenvedett káros hatások csökkentésének legkézenfekvőbb módja. Szervezetünknek szüksége van nyugalmi állapotra ahhoz, hogy egészséges működését megőrizze, az élettani folyamatok ne sérüljenek.
Bőrünk is éjjel regenerálódik leginkább, ekkor próbálja például a napközben termelődött szabad gyökök roncsoló hatását közömbösíteni.
Alvás alatt ugyan a felsőbb idegrendszeri tevékenységek – gondolkodás, érzelmek átélése – megváltozott üzemmódban működnek, mégsem mondhatjuk azt, hogy az ezekért felelős agykéreg működése teljes egészében felfüggesztődik. Az alvás ugyanis nagymértékben segíti az emlékezési, tanulási folyamat befejeződését. Akár szándékos, akár nem szándékos tanulásról van szó, az alvás szükséges ahhoz, hogy az emlékképek és információk mintegy „bevésődjenek” a fejünkbe. A tanulási folyamat alapja az, hogy az agykéregben található idegsejtek közt új kapcsolatok alakulnak ki, s ezeknek van elegendő idejük megszilárdulni. Ennek a folyamatnak a lezajlásához alvásra van szükség.
Gondoljunk csak arra, hogy egy nagy dolgozat vagy nehéz vizsga, egy fontos prezentáció előtti este úgy érezzük, nem tudunk semmit, a gondolatok kavarognak a fejünkben, már a nevünket is elfelejtjük. Egy kiadós alvás után azonban másnap reggelre „összeáll a kép”, az információk a helyükre kerülnek, s az agyunk által éjszaka feldolgozott tudást képesek vagyunk az aktuális megmérettetésen kamatoztatni.
Az alvásnak több szakasza van: mélyebb és felületesebb alvási periódusok követik egymást meghatározott időrendben, melyekre egyaránt szükségünk van ahhoz, hogy kipihenten ébredjünk. Az alvási ciklusok meghatározott időrendben követik egymást, melynek gyakorlati jelentősége abban áll, hogy az éjszaka folyamán nem elég többször egymás után keveset aludni: egy hosszú alvási periódusra van szükség a szervezet regenerálódásához, ahhoz, hogy az alvás fiziológiai funkcióit kifejthesse.
A nyugodt alvásért többek közt a melatonin nevű anyag felelős, mely az agyban található tobozmirigyben termelődik. Ez a szerv alacsonyabb rendű gerincesekben fényérzékeny szerv, a sötét és világos váltakozását regisztrálja, ezáltal segít az állatok szervezetének az éjszaka és nappal elkülönítésében, az alvás-ébrenlét kialakításában.
Szerepe valószínűleg emberben is hasonló, a bioritmus kialakításáért felelős. Napjainkban kutatók egy csoportja az örök fiatalság kulcsának tartja. A melatonin javítja a vérkeringés hatásfokát, pozitív hatással van a szexuális életre, csökkenti a hangulatingadozásokat, befolyásolja az anyagcserét és egyes hormonok élettani funkcióját. Erős, a szervezet minden sejtjében ható antioxidáns tulajdonsága feltételezhető – így csökkenti az Alzheimer- kór és egyes daganatos betegsége kialakulásának kockázatát.
A melatonin csak éjjel termelődik – ez újabb indok arra, miért ne hanyagoljuk el az alvást.
Fáradtságunkat tehát ne legyünk restek kipihenni, a nyugodt, pihentető alvás nem a hét fő bűn egyike, hanem természetes jussunk. Nem maradunk le semmiről, ha eleget alszunk – ám alvás nélkül sok mindenről lemaradhatunk.
|
