<<< vissza | |||
|
Még manapság is előfordul, hogy ha valaki a jógát említi, az emberek egy kitekeredett pózban meditáló fura figurát képzelnek el. Gyakran kapjuk meg mi, jógázók is ezt a kérdést: "És a nyakadba tudod már tenni a lábad?"
Egyrészről helytálló a feltételezés, hogy a jóga művelői nemcsak, hogy egészségesebb, gyémánt keménységű és egyre hajlékonyabb testre tesznek szert, másrészről viszont a jóga túlmutat azon, hogy csupán egy rendkívül hatékony edzésmódszerként tekintsünk rá.
A jóga a szanszkrit judzs szóból ered, mely egységet, egyesítést, egyesülést jelent az egyéni lélekkel (Átma) és az univerzális lélekkel (Prámatma). Másik jelentése igába vonni, vagyis uralni mind az elmét, mind pedig a testet. A jóga, mint ősi indiai vallásfilozófia, elsősorban egy fejlődési folyamat. Feladata az életerő legoptimálisabb felhasználása, amelyre a test és a lélek csak együtt képes. A jóga célja az egész emberi lényünket átható összefüggések keresése, felismerése és megértése.
A jóga gyakorlásának célja
"A jóga révén lecsillapíthatjuk gondolataink természetes gomolygását, amelyek különben minden földlakót megakadályoznak abban, hogy felismerje saját Szelleme természetét. Akárcsak a Nap gyógyító sugarai, a jóga is jótékony a keleti és a nyugati ember számára egyaránt. Legtöbbünk gondolatai nyugtalanok és csapongók, ezért van szükség az elme megfegyelmezésére, azaz a jógára."
(Pramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza)
A jóga gyakorlásának célja első hallásra egyszerű lehet. Jó közérzet, egészséges test, kiegyensúlyozott lélek, rövidebben "Ép testben, ép lélek". Ha valaki ezért iratkozott be egy jógaiskolába, megtette az első lépést, hogy életét boldogabbá tegye ezen a Földön.
Ugyan a jógát sokféleképpen értelmezik a különféle keleti és nyugati kultúrák, de abban mind egyetértenek, hogy a jóga legvégső célja a karmától való megszabadulás (móksa), ezáltal kilépés az élet és halál körforgásából (szamszara).
Az idevezető út hosszú és rögös, de, ha egyszer rálépünk, életünk teljesen új értelmet nyer. A fejünkben állandóan zakatoló kérdések, mint "Ki vagyok én? Miért vagyok itt?" hirtelen válaszra találnak és egy eddig ismeretlen világ tárul elénk - Önmagunk.A jóga önismeret. Gyakorlásával megismerjük fizikai testünk működését és határait, lelki problémáink gyökerét és szellemi fejlettségünk fokát.
Az olykor igen kemény munka alatt, a jóginak (jógázó szanszkritul férfi: jogin; nő: jogini) harcolnia kell. Természetesen nem a többi ember illetve a társadalom ellen, hanem a benne élő ellenség, a harag, erőszak, kapzsiság, féltékenység és gyűlölet ellen. Szép lassan egyre világosabbá válik, hogy minden, ami történik velünk, legyen az jó vagy rossz, mind-mind önmagunkból ered.
A jóga gyakorlása által, felébresztjük a bennünk szunnyadó kígyóerőt (kundaliní), mely, ha eléri a fejtetőnkön elhelyezkedő legfelsőbb energiaörvényt, bekövetkezik a megvilágosodás (számádhi). A számádhi egy olyan élmény, melynek során a jógázó nem csupán saját test, lélek és szellem hármasságának harmóniáját tapasztalhatja meg, de egyben az egész univerzummal való egységét, ahhoz való mélységes kapcsolódását is. A jóga tehát nem csupán testgyakorlás, de nem is vallás, hanem a testnek, a léleknek és a szellemnek az integrációjára, ill. ennek megtapasztalására kidolgozott rendszer. |